Határtalanul!- Erdélyi kirándulásunk

                A Határtalanul pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben kiírja, amire idén iskolánk két évfolyama is pályázott. A korábbi kapcsolat a csíkszeredai Márton Áron Líceummal segített minket abban, hogy elnyerjük ezt a jelentős pályázati összeget. Az utunk szerves része volt Arany Jánosra való megemlékezés 200. évfordulója alkalmából.

                Szeptember 17-én reggel fél hétkor indult el a busz iskolánk elől rajta a teljes tizedik évfolyammal. Annak érdekében, hogy aznap se maradjunk látványosság nélkül, megálltunk megcsodálni Nagyszalontán született hírhedt költő szülőházát és emlékmúzeumát. A hátralévő úton Szente János osztályfőnök-helyettes, mesélt nekünk Partium és Erdély érdekes múltjáról. Este Csíksomlyóban lévő szállásunkat elfoglalva senkit sem kellett altatni a fárasztó út után, hogy térjen nyugovóra.

                Másnap reggeli után a gimnázium minket fogadó diákjaival találkoztunk. Kölcsönösen ajándékoztuk meg egymást apróbb, saját szuvenírekkel. Miután az igazgató bemutatta nekünk orálisan és digitálisan is az iskoláját, együtt néztünk körbe a termek közt. Ebéd után kürtőskalács sütésre hívtak a diákok, ahol ők segítettek eme mesterséget elsajátítani. A délután folyamán csapatokra váltunk, és a városnak különböző, ikonikus helyeit kellett meglátogatnunk. Így estére sokkal jobban otthon tudtuk magunkat érezni.

                Harmadnap busszal indultunk első túránkra Szováta felé, ahol már egy szeredai történelem tanár bővítette tudásunkat sok-sok izgalmas információval Székelyföldről. A Medve és a Mogyorósi tavat megkerülve a parajdi sóbányába robogtunk, ahol az elképesztő belső szolgáltatások közé tartozott egy komplett kalandpark. Felérve, és Korondra érve a főutca szélén lévő helyiektől vásároltunk apróságokat turistákhoz híven. Farkaslakán is megálltunk, ahol Tamási Áron sírjánál egy hölgy mesélt nekünk röviden az író életéről. Hazaérés után, az esti Szentmisére igyekeztünk, amit egy káprázatos orgonakoncert követett.

                20-adikán a Békás-szoroshoz mentünk, ahol megszemlélhettünk, milyen parányiak is vagyunk ebben az Urunk által teremtett gyönyörű világban. Gyilkos-tóhoz érkezve pihentünk egy órát, mielőtt a Pongrác-tetőn megálltunk fényképezkedni. Hazafelé még megálltunk az útban eső nevezetes falvakban. Ide tartozik a karcfalvai vártemplom vagy éppen a madéfalvai veszedelem emlékmű.

Utolsó előtti napon a székely diákokkal túráztunk a Szent Anna-tónál. Nagyon misztikus látványt teremtett a fenyvesek közt bolyongó köd gomolygása. Közös pizzázás után betekintést nyerhettünk a híres Csíki sör korszerű gyártásának rejtelmeibe. Amíg a tanárok megkóstolták a vadonatúj, még nem is kapható krémsört, mi addig a sör alapanyagát, a malátát kóstolgattuk.

Hazafele rengeteg élelemmel és még több vízzel indult a busz fővárosunk irányába. A tervezett kolozsvári kitérőről sajnos le kellett mondani, mivel későn tudtunk elindulni a Jakab Antal házból.

Testi és lelki felüdülés volt ez a kirándulás mindazoknak, akik teljes szívükkel befogadták ezt a csodás környezetet és a még csodálatosabb kultúráját.