Medvehagyma-túra

Április 13. szombat
Kedves Szülők!
Most szombaton lesz a “MEDVEHAGYMA TÚRA”, ahová szeretettel hívlak Benneteket, hiszen most a kellemeset össze lehet kötni a hasznossal és az éves medvehagyma szükségletet is be lehet szerezni. Ezt érdemes a túra végén, hogy frissen kerüljön az autóba.  Nem fontos kosár, bármilyen neylon zacskó is megfelel erre a célra.
A helyszínt csak autóval lehet megközelíteni.
Találkozó 10 órakor a Pusztamarót emlékmű mellett.
Szélesség N 47° 41,373′
Hosszúság E 18° 31,123′

Magasság: 340 m

A legegyszerűbb megközelítés Bajna és Bajót között a 1125 számú útról Pusztamarót irányába letérve a földútra.
N 47° 41,681′ E 18° 33,512′ [GCgkg+Útpont] Vagy   A Tardos Süttő útról egy keskeny, de aszfaltozott bekötőút vezet a hajdani Pusztamarótra.~ 4km. megtétele után Pusztamarótra érkezel.

Útvonal:-Zsámbék-Bajna-Pusztamarót  (Mivel 1970 óta megszűnt település jelenleg Nyergesújfalu Pusztamarót néven lehet megtalálni) kb.60km

Pusztamarót a Gerecse jelentős emlékhelye. Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökökkel szemben.
A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat létesítettek a völgyben.

A mohácsi csatavesztés (1526. 08. 29.), majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült – köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák – és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezer esett el ezen a helyen.

“És te virulj, gyásztér!
a béke
malasztos ölében,

Nemzeti nagylétünk
hajdani sírja
Mohács”

(Kisfaludy Károly)

Itt összeszedjük magunkat, majd megyünk még 1km az erdőbe autóval egy erdei parkolóig.
N 47° 41,368′ E 18° 30,365′ 123 m [GCgkg+parkoló] Ez utóbbit a később érkezőknek ajánlom! FONTOS! A sorompó túloldalára akkor se kerüljetek autóval, ha az nyitva vagyon! 🙂

Ha a kicsi parkoló megtelik a medvehagymára éhes néppel, akkor az út jobb oldalán szoktak szép sorban állni az autók, illetve kicsit visszább van egy rét, ha azon autók állnak, akkor a fenti parkoló már tele van. Majd egy valaki előre megy és telefonon jelenti, hogy meddig mehetünk. 🙂

Egy jó pár (talán 3) kilométeres gyaloglás vár ránk hegyen völgyön két villanypásztorral fűszerezve. Az összes úthossz nem hosszú, de érdekes területeken és látnivalók mellett megyünk el. A Kis-Gerecsére megyünk csak, de bátrabbak felszaladhatnak a kilátóba is.

Látnivalók:

Serédi-kastély/Kis-Gerecse üdülőAz erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette Serédi Jusztinián Corvin lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az 1950-es államosítás után gyermeküdülőként működtették, 1968-ban bővítették, felújították. Az 1990 -es évek elején bezáratta a környezetvédelmi hivatal, mert a csatornázást nem megfelelően oldották meg benne. 1999-ben kapta vissza újra az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás) az esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta. (Itt lovak, bárányok és mangalica is található.)

Júra-zsomboly

A Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport által 1975-1976-ban feltárt üreg két, egymással párhuzamos aknából, a Kis- ill., Nagy nyelőből áll. A két aknát 13 m mélyen szűk járat köti össze, ami négykézláb járható.

Tűzköves barlang

A barlang a Júra-zsombolytól kb 100-150 m távolságra, keletre nyílik. A barlang érdekessége, hogy a felső része tűzköves mészkőben van. A barlang tulajdonképpen egy nagy kocka alakú terem, amelynek teljesen sima a plafonja.
CSAK kötéltechnikában jártas, KÉPZETT barlangászok keressék fel a járatokat.
 

Ez utóbbi kettő nem nagy látványosság- olyan, mint egy víznyelő csak egy mélyedés aljában lyuk, de aki akar hozzon kötelet! 🙂

Mi is az a zsomboly?

A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.
Kőfejtő

A hazai mászható természetes sziklaképződmények és felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül található. A Kis-Gerecse azonban korlátozás nélkül mászható. A Kőfejtőnél érdemes elővenni a fényképezőgépet is, csodás panorámákat lehet itt alkotni.
Többek között a híres süttői/tardosi vörös márvány (mészkő) is innen kerül(t) ki.

FIGYELEM! A Kőfejtő nem működik és nagyon szép és érdekes, de KŐBŐL van! Kérem a gyermekekre itt nagyon figyelni, mert a kőtömbök mászásra ösztökélnek… és vannak szakadékok, illetve kőre esni kis magasságból sem jó dolog.
Mivel a kőfejtőben van egy hatalmas “kőasztal” kiváló lehetőség itt ebédelni közösen.  🙂
Időjárástól függően 2-3 felé visszaérünk az autóhoz ez a medvehagyma mennyiségtől is függ, amit szedünk. Jó idő esetén lehet a közeli réten még focizni…
A sár még lehetőség… lehet hozni váltóruhát! Útközben lesz egy forrás – iható – vízvételi lehetőség!
Jó időt, kellemes kirándulást kívánok mindenkinek.
Ha valakinek van még az autójában hely, kérem szóljon!
A medvehagymáról bővebben: http://medvehagyma.net/

Szép készülődést!

Vélemény, hozzászólás?

*